Varázsruha / Viselet

 

BevezetőViseletek


Bevezető

A hagyományos paraszti kultúrában az öltözéknek, a viseletnek – a praktikus szempontokon túl – szimbolikus szerepe, jelfunkciója is volt.

A viseletek térben és időben eltértek egymástól és változtak. Nehéz hasonlóságokat felfedezni a polgárosult kapuvári és az archaikus moldvai viseletben, ahogy az ókalocsai viselet sem emlékeztet a ma kalocsaiként ismert mintákra.

Nem csak térben és időben, de regionális és lokális, azaz közösségi és egyéni szinteken is különbségeket mutattak az öltözékek. Egyéni szinten élesen elvált egymástól a hétköznapi munkaruha vagy „jövő-menő ruha” és az ünnepi viselet használatának tere, ahogy egy fejkendő színéből vagy megkötésének módjából is rögtön látták a közösség tagjai, hogy viselője újmenyecske-e vagy özvegyasszony. A viseletek szimbolikája segítségével tehát dekódolhatók voltak az egyéni életút fordulói. Az idő múlásával is változtak az egyes ruhadarabok, a kor előre haladtával az öltözék színvilága például egyre sötétedett.

Ezt a közösségi tudást, mely lehetővé tette – többek között – a viselet szimbolikájának megfejtését, a családokban örökítették generációról generációra.

 

 

 

 

 

​Viseletek

Jóllehet e tudás gyakorlati szükségessége mára kiveszett, ismeretük éppoly biztonságot nyújt, mint ahogyan a családban öröklődő minták, tudások, beidegződések segítenek nekünk és gyerekeinknek eligazodni a világban, önazonosságunk megerősítésében. 

Az alábbiakban - Hajdu Ágnes néprajzos segítségével - azokat a viseleteket mutatjuk be részletesebben, pontos leírással, zenével, amelyeket a gyerekek a Borka öltöztetőben megtalálhatnak. 

 

Székely

A székely viselet legtöbb eleme más magyar viseletekben is megtalálható, sajátos jellemzője a háziszőttes anyagok nagy jelentősége.

alapanyagok:
A hagyományos kézi megmunkálással házilag készült gyapjú, kender, len.

ruhadarabok leírása:
A székely női viselet ingből, rávett bő- vagy selyemmellényből, bő rokolyából, elékötött kötényből, télen zekéből vagy bundából, csizmából és fejrevalóból állt.
A viselet alapvető darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény.
A rokolya derékban korcba szedett, alján bársonyszegő.
A karcsú, rövid, gyakran zsinórozással vagy gyöngyökkel díszített mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyagából vagy egyszínű bolti kelméből, akár bársonyból. A harangaljú rokolyához keskenyebb csíkozású vagy egyszínű selyemből, illetve gyolcsból készült kötényt viselnek.

lábbeli:
A székely női viselethez csizma tartozik. 

(kis)lányviselet:
A kislányok és a fiatal lányok fehér vagy élénkpiros-fekete csíkozású szoknyát viseltek ugyanolyan mellénnyel, fehér inggel és fehér köténnyel, gyakran piros csizmával.

hajviselet:
A lányok két leeresztett fonott copfban hordták a hajukat.

zene:

 

 

 

 ez pörgősebb!

 

 

 

Érdekesség:

Székelyföldön a harisnya szó nem a női ruhadarabot, hanem a férfiak fehér gyapjú posztó nadrágját jelenti.​

 

Kalocsai

Az egyik legismertebb magyarországi népviselet fő jellemzője az újításra, új elemek befogadására való készség és képesség. Ennek köszönhetően a sokféle felhasznált anyag és díszítésmód nagyon gazdaggá és változatossá teszi a kalocsai viseletet.

A kalocsai viselet a 20. században kevéssé ismert, de annál jelentősebb változáson ment keresztül. A 19. században e vidék lakói még egyszerű kékfestőt viseltek. A századfordulót követően kezdték az ing ujját sötétkékkel és feketével hímezni, majd a pruszlikot is eleinte fehér, később színes virágokkal díszíteni. Az 1930-as években tovább bátorodott a színhasználat: piros, zöld, sárga, kék, és lila hímzések borították el nagy foltokban a ruhadarabokat. 

alapanyagok:
A szoknyák anyaga nagyon változatos a kartontól a kasmírig, de plüsst, sőt plüssvirágú atlaszselymet is használtak. A testhez álló, elöl gombolódó pruszlik készülhetett hímzett gyolcsból, de hordtak horgolt, kötött és egyszerű szövetpruszlikokat is.

ruhadarabok leírása:
A sűrűn rakott kék vagy zöld színű szoknya alá több alsót öltenek, fölé pedig fehér csipkével szegélyezett, egyenes, lekerekített sarkú kötényt. Egy lány három garnitúra alsószoknyát kapott a kelengyébe: egy fehéret, egy rózsaszínt és egy világoskéket. A szoknyával gyakran azonos anyagból készült ujjasok – melyeknek télen bélelt változatait viselték – csípőig érnek, magasan, gallérral záródnak, gyakran tartozik hozzájuk öv.

lábbeli:
A színes, kötött gyapjúharisnyákhoz színes, hímzett papucsot vagy színes fűzős, szalagcsokorral díszített fekete bársonyszárú cipőt hordtak.

hajviselet:
A lányok felkötött hajukat elöl rózsaszín vagy világoskék, fejük tetejét egészen körbefogó csokorral díszítették. 

zene:



 


 

 

Érdekesség:
Ünnepi alkalmakkor a lányok és az asszonyok az alsószoknyák és a felsőszoknya közé egy nagy kerek párnát, ún. farpárnát tettek, hogy – a korabeli szépségideálnak megfelelően – minél kerekebb legyen, szebben domborodjon a felsőszoknya.

 

 

Moldvai csángó

A moldvai csángó viselet a régies erdélyi magyar népviseletekhez kapcsolható, de több meghatározó vonásában különbözik azoktól, és kelet-európai, illetve balkáni viseletekkel mutat hasonlóságot. 

ruhadarabok leírása:

Egyik fő sajátossága a ruhaként viselt hosszú vászoning, melynek hosszú ujja a külső felén hímzett: tömött, ferde, színes gyapjúszállal kivarrt csíkokkal és vállfoltokkal díszített.
Az inget derékban széles háziszőttes gyapjú övvel tekerik körül.
A moldvai csángó szoknya téglalap alakú, derékon körbetekert lepelszoknya: hétköznapokon a csíkozott fekete gyapjúszőttes katrincát, ünnepi alkalmakkor pedig a selyem fotát viselik.
Az inghez hasonlóan a szoknyát is házi szövésű, keskeny övvel, a bernéccel rögzítik.
Az ing fölött ujjatlan, hímzett, elöl csukódó bőrmellest viselnek. 

lábbeli:
A saruszerű lábbelit és a balkáni – török hatást mutató papucsot hideg időben piros karmazsincsizmára vagy fekete, puha, oldalt varrott csizmára cserélték.

hajviselet:
A kislányok fejét gyakran díszítette gyöngyös homlokpánt. A két hajfonat a fejtetőre való feltűzése a nagylányság jele volt.

zene:

Az első egy lassabb dal:

 

A második egy kicsit pörgősebb:

Érdekesség:

A katrinca elöl találkozó végeit, sarkait „felakasztották”, azaz az övbe tűrték, hogy ne akadályozza őket a lépegetésben. 
 

 

Kapuvári

A rábaközi, ezen belül a kapuvári viselet a magyar nyelvterület legpolgárosultabb népviselete. 

alapanyagok:
Az öltözet rendkívül gazdag, és a 19. század közepétől kezdve főleg különböző gyári nyersanyagokból (bársony, selyem, brokát, atlasz) készült. 

ruhadarabok leírása:
Egyik legszembetűnőbb jellemzője a hosszú, magas derekú szoknya, mely elé színes selyemkötényt kötöttek. A szoknyát derékban színes, mintás pántlikaövvel rögzítették.
A rövid ujjú, szegélyén piros, piros-fehér hímzéssel vagy fodrokkal díszített ing fölé fehér tüll vagy színes selyem vállkendőt és még egy selyemkendőt, farkendőt kötöttek: a kapuvári viselet jellemzője tehát a páros kendőviselet.

lábbeli:
A női lábbeli télen a férfiakéhoz hasonló csizma, nyáron pedig kézi kötésű, mintás fehér harisnyát és szalagdíszes félcipőt viseltek. 

hajviselet, ékszerek:
Ékszerként nyakukban 7–8 sor fújtüveg gyöngyöt vagy fehér fodrot hordtak. A lányok 4 mezőre osztották hajukat, a 2–2 eltérő mintájú, sokágú, lapos fonatukat a fejet beborító kerekkontyba tűzték. 

Érdekesség:
A rábaközi és a kapuvári férfiviselet alapdarabja a kötény, melyet a templomba járó viselet kivételével mindig hordtak.

 

 

Matyó

A matyó női ruházat különleges, gótikus vonalú: szemben más viseletekkel és az általános paraszti szépségideállal a matyó asszonyok és lányok inkább magasnak és karcsúnak akartak látszani.

ruhadarabok leírása:
Ezt segíti elő a csúcsban végződő főkötő, a derékban szűk szoknya, mely a bokánál, körben kifelé áll, ritmikussá téve ezzel viselője lépteit. A szoknya anyaga lehetett kasmír, selyem, atlasz, majd később műselyem. A bő és rövid selyemujjú ingre pruszlikot és nagy, cifra rojtú, színes selyemkendőt vettek. A keskeny, hosszú kötény alsó részét gazdagon hímezték és selyemmel rojtozták, ezzel is hangsúlyozva a viselet hosszanti vonalait. 

lábbeli:
Jóidőben lábbeliként hímzett, sárga papucsot hordtak, melyet a hideg beköszöntével magasabb sarkú, fekete csizmára cseréltek.

zene:

 

Érdekesség:
A matyó alsószoknya a szoknyához képest ugyan rövid, de akár százméternyi anyagból is készülhetett. A 20. század elejétől közismertté vált matyó hímzés a szűcsök mintakincséből merítve vált rövid idő alatt a magyar népművészet egyik emblematikus jelképévé.