Gimesi Dóra: Csomótündér

Kormos István. Mesék Vackorról ("Egy szó ott mást követett, dörmögtek épp eleget, s szavuknak csak vége lett, s azt mondta akkor az öreg Mackor: - Ha menne Vackor, jól van, mehet.")

Leszkai András: Moha bácsi meséi

Eef Rombaut: Szívszerelem

 

„...Nekem a család annak az állandó érzetét adja, hogy minden működik, minden a helyére kerül. Mint a gyerekkori tetrisz játékban: különböző formák, de szépen összeillenek, mert kiegészítik egymást. Sorra gyűrik le, szüntetik meg a sorokat, ahogy halad az életünk, és jönnek elénk különböző élethelyzetek. Az a közösség, ahol a legjobban működik az érzelmi és a fizikai „munkamegosztás”: nincs időveszteség, mert ismerjük egymást, és nincs játszmázás, hatalmi harc, mert senkit nem érdekel. Mindenki a helyén van, és elégedett vele, miközben mégis változunk, és változik a köztünk lévő kapcsolat is, de nem a lényeges elemeiben.

Gimesi Dóra: Csomótündér

Kormos István. Mesék Vackorról ("Egy szó ott mást követett, dörmögtek épp eleget, s szavuknak csak vége lett, s azt mondta akkor az öreg Mackor: - Ha menne Vackor, jól van, mehet.")

Leszkai András: Moha bácsi meséi

Eef Rombaut: Szívszerelem

 

„...Nekem a család annak az állandó érzetét adja, hogy minden működik, minden a helyére kerül. Mint a gyerekkori tetrisz játékban: különböző formák, de szépen összeillenek, mert kiegészítik egymást. Sorra gyűrik le, szüntetik meg a sorokat, ahogy halad az életünk, és jönnek elénk különböző élethelyzetek. Az a közösség, ahol a legjobban működik az érzelmi és a fizikai „munkamegosztás”: nincs időveszteség, mert ismerjük egymást, és nincs játszmázás, hatalmi harc, mert senkit nem érdekel. Mindenki a helyén van, és elégedett vele, miközben mégis változunk, és változik a köztünk lévő kapcsolat is, de nem a lényeges elemeiben.

A családban nekem a legnehezebb a házassággal kapott család működési elveinek elfogadása, s előttünk még a kérdés: gyermekeink mit visznek tovább? Én mutatom nekik a nagycsaládos mintát és a tetriszmódszert, s bízom benne, hogy nekik is annyira jó lesz ez, hogy harminc év múlva valami ilyesmit írjanak le arra a kérdésre, mit jelent nekik a család.”

 

 

Végezetül a sok-sok „lányos” írás után, szeretném megosztani veletek Molnár Zsolt Artúr egyetlen férfi blog írónk gondolatait:

 

„A család-érzés nem adja olcsón magát. Keményen kell dolgozni érte. Keményen a mindennapokban, éveken, évtizedeken át, és nem véletlen, hogy úgy van „kitalálva”, hogy nem egyszemélyes ez a feladat. Tudom, sokan vannak, akik egyedül csinálják, legtöbben valamiféle kényszerűségből, és nem csoda, ha esetleg megroppannak benne. Másoknak könnyedén megy egyedül is. De azért én még mindig hiszek abban, hogy egy emberpár, ahol mindkét pólus, minden jóságával és nyűgével egyszerre jelen van, gyermekeket nemz, és nevel fel, együtt jelentik a családot, és úgy tűnik, hogy ennél tökéletesebbet nem talált még fel egyik istenség és egyik ember sem.”

 

borkavilaga.com - Anikó és Artúr

recenziók a gyerek- és a felnőttirodalomból

Szerző: Gelányi Anikó és Molnár Zsolt Artúr



Vissza a bejegyzésekhez